Hont falu, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része

Hont -az egykor jelentős Hont vármegye névadó községe- a Börzsöny-hegység északi lábánál található, az Ipoly folyó szomszédságában, 2.5 km-re a szlovák határhoz. Nógrád megye legnyugatibb települése, csodálatos természeti és táji adottságokkal rendelkezik. Jellemzően hegyes-dombos vidék. A hegység zártsága, lejtőinek meredeksége miatt ritka a település. A falvak a hegység peremén, a völgyek kiszélesedésében találhatók.

A Börzsöny-hegység északi oldalánál található az Ipoly folyó, mely Magyarország és Szlovákia határfolyója. Az Ipoly völgyet a névadó folyó hozta létre. Áradások és apadások alakították ki a folyót kísérő mocsarakat, tavakat. A folyó szabályozása során, rendezett park, gátak, duzzasztók létesültek. Mintegy 12 km hosszú folyószakaszon nem történt beavatkozás. Itt a szeszélyes áradások a viszonylagos háborítatlanságot, a természeti kincsek fennmaradását biztosítják. Ezért is lett ez a hely, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Ezen a különösen védett részen található kis falu: Hont.

Az Ipoly menti kis község ősidők óta lakott hely. Korát a régészek 8000 évesre becsülik. A Hunt és Pázmány nemzetség ősi fészkét még Géza fejedelem idejében alapították. A faluban Hunt vezér, a falu melletti Kukucska hegyen pedig Pázmány épített várat. Ezek a várak a XIII. században elpusztultak.

Ebben az 595 lakosú kis faluban, a múlt század közepén épült, most felújított vendégházban várom Magyarországnak ezen a különösen szép részén pihenni, vakációzni szándékozó kedves vendégeinket.

Megközelíthető a 2 sz. főúton valamint a Drégelypalánk vasútvonalon. A településhez tartozik Parassapuszta, ahol Szlovákia felé folyamatosan nyitva tartó határátkelőhely működik.

 

 

 

Honti szakadék

Kiemelt látnivaló a szurdokvölgy, vagy ahogyan a helybeliek hívják a Honti szakadék. A tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A szakadék, a valamikori folyómeder, pleisztocén kori ősállatmaradványokban gazdag. Korallmaradványok és megkövesedett cápafogak is láthatók kőbe zárva. Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók, páratlan vízesésben gyönyörködhetnek.

A közelben található két középkori várrom. Drégelypalánk mellett egy hegycsúcson Drégely vára /6 km/, illetve 25 km-re Nógrád vára.

 

Drégely vár

A ma is látható középkori várrom, a Börzsöny- hegység meredek lejtőjű, 444 m magas hegycsúcsán áll. 1552. július 6-án kezdte ostromolni Ali pasa serege. Szondi György várkapitány és a 150 fős őrség 4 napig védte a várat a sokszoros túlerővel szemben. A z utolsó ostromnál, Szondi a várkapunál halt hősi halált és az őrség is elpusztult.

A Börzsöny-hegység e területe 1978-tól tájvédelmi körzetté van nyilvánítva, a Drégelyi vár pedig a nemzeti örökség része. A vár rekonstrukciója jelenleg is folyik. Minden év júliusában egész napos emlékünnepséget tartanak "Szondi Várjátékok" címmel a drégelypalánkiak és természetesen az odalátogatók.

 

Nógrádi vár

Nógrád megye legjelesebb emléke, a megye névadó várbirtoka volt. A Börzsöny-hegységet formáló vulkanizmus során 15-19 millió évvel ezelőtt létrejött dagadókúpon épült. A várhegy, mint hatalmas cipó emelkedik ki a Börzsöny előterében kialakult medencéből. A törökök többször próbálkoztak elfoglalásával, ez cselszövéssel 1663-ban sikerült. Ezután természeti csapás érte a várat. 1685-ben villám csapott a lőtoronyba. Csonka bég a még megmaradt részeket szétromboltatta. A méretében jelentős erődítmény, még romjaiban is lenyűgöző.

 

Csitári csodatevő forrás és kápolna

Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1km-re található a Csitári forrás /Tsitári forrás, Kutyika/, és a kegyhely, a Csitári kápolna, mely a forrás miatt ismert zarándokhellyé vált. A Csitári források közelében már a középkorban két kápolna állt, s állítólag Drégely várából is idejártak imádkozni a "titokzatos alagúton át".

Gyönyörű környezetben áll a Csitári kápolna. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatévő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáróhely történetét kutatók akadtak, egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint a Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek. Hont községben 27 ilyen esetre emlékeznek. Jelenleg népszerű búcsújáróhely, messzi földről zarándokolnak ide a hívők.

 

Szondy alagút

A Szondy alagút az előbb említett csodaforrástól kb 200 méterre délre, a vulkanikus eredetű Börzsöny-hegység gyomrában található. A járatok egykor 80-100 cm szélesek és embermagasságúak voltak, ugyanúgy, mint a mára megtakarított szakaszok. Feltételezhetően ezen a titokzatos alagúton jártak imádkozni a Drégely várban lakók a Csitári kápolnához. Az alagút eddig feltárt része pillanatnyilag szabadon látogatható.

 

Egyéb kikapcsolódási lehetőségek

30 km-es körzetben, Szlovákiában található 3 gyógyfürdő, a közelben több helyen van lovaglási lehetőség. A horgászatot kedvelőknek az Ipoly folyó és több közeli horgásztó nyújt lehetőséget. A természetet kedvelőknek kirándulás az Ipoly völgyébe, illetve túrázás a Börzsöny-hegységben. Télen sípálya várja a síelőket Kemence lejtőin /10 km/, nyáron pedig strand.

 

Reméljük sikerült felkelteni érdeklődését, és hamarosan vendégként üdvözölhetjük családi vendégházunkban!

 

 

Vissza a kezdőlapra